Az idei félév világviszonylatban legnagyobb meglepetése a könyvpiacon a felnőtt színező: 30-40 oldalnyi tematikus színezőkről beszélünk, amelyek pont olyanok, mint gyerekkorunk színezői. Egy előre megrajzolt ábrát kell kedvünk szerint kiszínezni. A feladat nem bonyolult, viszont valószínűleg addiktív, annyian pörögnek rá. Júniusban aBookline eladási listáját vezette Spiró György előtt egy színező, az Amazon bestsellerlistáján az első húsz között jelenleg négy helyet felnőtt kifestő foglal el.

Egy oldal a Titokzatos arcokból

A skót illusztrátor, Johanna Basford Secret Garden (Titkos kert) című könyvéből például világszerte 1,4 millió példányt értékesítettek. A sikert egyrészről a kikapcsolódás és a kreativitás magyarázza, másrészről valami termékeny gyerekkori nosztalgia: gyerekkorunkban színeztünk, az tök jó volt, most is jó lesz.

A felnőtt színezők sikere nem hagy nyugodni minket, ezért egy sor kérdést írtunk a szakembernek: Kanyai Napsugár pszichológus gyerekekkel foglalkozik a Pest Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál, a fő szakirány a krízisintervenció felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt. A pszichológus szerint a siker titka lehet egyrészről a divat, egy kreatív hobbi (alkotni öröm, könnyű sikerélményt gyűjteni), amivel az ember kitöltheti a szabadidejét, másfelől lehet oka a hiány is: unalom, magány vagy egy váratlan élethelyzet, mint például egy betegség. A felnőtt színezőt egy csomó mindenre lehetne használni, a pszichológus szerint egyedül élőknél, nyugdíjas otthonokban, kismamáknál és mindazoknál, akik betegség miatt nem tudják elhagyni otthonukat.

Mi lehet az oka, hogy a felnőttek visszavágynak a  gyerekkorba?

Ezt nevezzük regressziónak: a fejlődés során már túlhaladott stádiumok ismételt megjelenése, csak már egy egyszerűbb formában. Ha a színezést nézem, talán úgy fogalmaznék, hogy jó újraélni az eseményeket, amelyek gyerekkorunkat idézik, amikor még felhőtlenül lerajzolhattuk gondolatainkat, álmainkat. Gyerekkorban általában még fejletlen az asszociációs készség, de felnőttekre is jellemző lehet, hogy szóban nehezebben tudják kifejezni magukat, mert gátlásosak, nem találják a megfelelő szavakat. Így ezek a felnőttek és gyerekek a rajz által sokkal jobban ki tudják fejezni önmagukat.

A másik ok a flow-élmény, az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli. Annyira feloldódik a tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarja, pusztán saját magáért.

Milyen hatással lehet ránk a színezésben történő elmélyülés? Segít kikapcsolni, kiszakadni a mindennapokból?

Igen, segít a kikapcsolódásban. A színezésnek lehetnek pozitív mentális hatásai. Az önfeledt színezésben sokan úgy érzik, mintha egyfajta relaxált tudatállapotba kerülnének. Ez annak köszönhető, hogy rajzolás közben a jobb agyféltekénk dolgozik, a bal pedig, amelyik a racionális, logikus gondolkodásért felelős, kikapcsol. Az ilyen relaxált állapotban csökken a pulzus, a vérnyomás és a stresszhormonok szintje (kortizol, adrenalin, noradrenalin), ugyanakkor fokozódik az oxigénellátás és a hajszálerek vérellátása. A jobb agyféltekés rajzolás fejlesztő hatásait ismerte fel Betty Edwards is, egy amerikai kineziológus, aki stresszhelyzetek oldására és személyiségfejlesztésre hozta létre a jobb agyféltekés rajzolás módszerét.

A mandala a buddhista, hindu vallásban régóta egy meditatív tevékenység. A felnőtt színező lehet ennek a konform változata?

Bizonyos értelemben igen. Ugyanis a mandala nyugtat és energetizál. Az ismétlődő minták segítik a jobb és a bal agyféltekénknek a harmonizálását, regenerálását, így indítva be a szervezet öngyógyító képességét. Hasonlóságot jelent maga az alkotótevékenység és a színek használata is, amely azon túl, hogy tükrözheti jelenlegi lelkiállapotunkat, segít kifejezni önmagunkat és megélni érzéseinket.

Amiben eltér a mandala a felnőtt színezőtől az az, hogy a tradicionális mandala koncentrikus, szimmetrikus kör alakú kép, ahol a kör a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot jelképezi, a színekkel pedig érzelmeket társítanak az egyes formákhoz. Készítésénél ügyelni kell az irányra, mindig kifelé haladva kell színezni.

A felnőtt színezők ettől eltérően számtalan lehetőséget rejtenek, legyen az figurális dolog mint például a Color Me Your Way állatkás színezői, vagy a Fantastic Cities várost ábrázoló színezője, és van, hogy gömbölyű dolgok jelennek meg a festeni vágyók előtt, mint aBalance.

A mandalák már C.G. Jung svájci pszichológus munkásságában is fontos szerepet kaptak. Jung szerint a mandala segít kiegyensúlyozni a psziché rendellenességeit azáltal, ahogy a minták a mandala középpontjához vezetnek. Ezt olyan gyógyító erőnek tartotta, ami az intuícióból származik és nem a tudatos tartományból. Páciensei érzelmi rendellenességeit mandalarajzuk alapján azonosította be. Véleménye szerint a létrehozott mintákban a sajátos és megismételhetetlen egyéniségünk jelenik meg.

Marty Noble: Csodálatos állatok

Partvonal, 2015, 64 oldal, 1690 HUF

 

Milyen motivációi lehetnek egy felnőttnek, hogy nekiáll színezni?

Az alkotás, ami már önmagában is örömöt okoz, jókedvre derít és gyönyörködtet. Az alkotásnak is élvezeti értéke van, mint egy jó bornak, vagy egy kellemes zenének. Jó élménnyel tölthet el a színek által kiteljesedő kép, melynek produktuma ha pozitív akkor még sikerélményt is jelent. Apró részleteken keresztül jutunk el a végeredményhez, ami akár falra tehető, másoknak is megmutatható, elajándékozható és nem utolsósorban elismerést is szerezhetünk általa. Egy olyan önkifejezési forma, ami által megmutathatjuk, kik vagyunk, és olyan érzéseket fejezhetünk ki, amit másképp nem tudnánk átadni. Elgondolkodtathat, érzéseket válthat ki belőlünk. Fejleszti kézügyességünket és kreativitásunkat, mely elsősorban a látáson és a dolgok észlelésén keresztül aktiválódik. Minden egyes képbe belevihetjük egyéniségünket, és egy adott képet is több variációban hozhatunk létre, pusztán a színek változtatásával.  

Kicsit visszakanyarodnék arra a gondolatra, hogy akár el is ajándékozható. A mai világban mindenki rengeteg költ drágábbnál drágább, sokszor haszontalannak mondható ajándékra, amikor egy kis saját magunk által létrehozott kedvesség is nagy örömöt okozhat. Gondoljunk csak a gyermekeinktől kapott kis rajzokra, szívet melengető apró kedvességekre. Miért is ne tudnánk ugyanezt a hatást felnőttkorban is elérni?

Milyen emlékeket idézhet fel, milyen folyamatokat indíthat be a színezés?

Megelevenedhetnek gyermekkorunk emlékei, és álmaink válhatnak valóra. Fontos, hogy tudjunk álmodozni, ábrándozni. Már Friederich Nietzsche is azt említi egy gondolatában, hogy a legsúlyosabb csapás akkor zúdul majd az emberiségre, ha eltűnik minden álmodozó. A szépen megtervezett képpel beleélhetjük magunkat egy teljesen új világba, amit mi tölthetünk meg érzelmekkel, emlékekkel. Ki-ki maga válogathatja meg, milyen témában szeretne elmerülni: a cicakedvelőknek ott van a Creative Cats, vagy az Owls, mely baglyokat mintáz meg. Ezek által azonosulhatunk kedvenc állatunkkal és azok belső tulajdonságaival. Kifejezhetjük valós vagy vágyott jellemvonásunkat, személyiségünket. A színezés által kiléphetünk a hétköznapok monotóniájából, és az addig átélt örömök és kudarcok feszültségei feloldódnak a színek és formák változatos világában. Jó érzéssel és tenni akarással tölt el, ami által boldogabbak lehetünk.

Az is felmerül, hogy más kreatív tevékenységekhez képest, miért a színezés lett ekkora siker most. Ön szerint hogyan változik az ember hobbihoz történő viszonya?

A színezés egyszerű, kevés eszközt igénylő és szinte bármikor használható kikapcsolódási lehetőség. Hasonlíthatnánk a keresztrejtvényhez is, mert nem kell más hozzá, mint a kifestőkönyv, amit akár fénymásolt vagy nyomtatott formában is beszerezhetünk, és színes ceruza. Akármikor abbahagyható, majd újra kezdhető. Elrontani nem lehet, mert az alkotó kötött tereken belül mozog, és kevesebb fantáziával és gyengébb kézügyességgel rendelkező embertársaink is örömüket lelhetik benne.

Hobbi tekintetében vannak hasznos és kevésbé hasznos dolgok, de nem is ennek van lényege, hanem inkább az a fontos, hogy amit csinál az ember, az élvezhető legyen, szeresse, és ki tudja kapcsolni a hétköznapok monotóniájából. Ha időt szánunk rá, mert fontosnak tartjuk, és nem csupán egy pluszfeladatnak, amivel elütjük a szabadidőnket, az sokat segíthet a kiegyensúlyozottabb és boldogabb életvitel kialakításában. Hobbitevékenységként általában olyat választunk, ami jellemzi magát az embert és személyiségét. A jó hobbi ismertetője, hogy szeretjük csinálni. Teljesen át tudjuk adni magunkat ennek a jó érzésnek. Ha kell hosszú távú célokat is kitűzhetünk vele kapcsolatban (Balaton-átúszás), de egyet nem szabad elfelejteni: attól szabadidős tevékenység, hogy a saját tempónkba haladunk, és nem feltétlen foglalkozunk a kimagasló eredménnyel, hiszen nincsenek elvárások, mint egy munkahelyen.

Miryam Adatto: Varázslatos arcok

Partvonal, 2015, 64 oldal, 1690 HUF

 

A színeknek, színezésnek, rajzolásnak lehet szerepük a gyógyításban, gyógyulásban? Hogyan használják a terápiás kezeléseken?

A rajzoláson és színeken alapuló vizsgálati módszereket széleskörűen alkalmazzák a pedagógiában, gyógypedagógiában, művészetpszichológiában, és a klinikumban is. Utóbbinál részben mint diagnosztikus eszköz, részben mint terápiás segédeszközt használják.

Rajzok tekintetében megkülönböztetünk szabad rajzokat és megadott témájú rajzokat, például emberrajz-teszt, farajz-tesztek, családrajzok, és a témához kapcsolódó színes rajzteszteket, mint a Lüschel-teszt, a Rapp-féle színteszt. Az elkészített rajz a terápiás kezelés része. A páciens azon kívül, hogy kifejezi magát, üzen is vele a terapeutának. Magát a színezést szorongás feloldására lehet használni, de mint örömteli tevékenység a depresszió leküzdésében is hasznos lehet, mivel szervezetünkben az alkotás folyamán olyan kreatív lelki energiák szabadulnak fel, amelyek már önmagukban pozitív hatást fejtenek ki.

Egy rajz elemzésénél figyelembe kell venni a nyomatékot, és a színeket is amelyek azon túl, hogy kifejezik az ember jelenlegi pszichés státuszát, öngyógyító mechanizmust is beindíthatnak. Egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely máshoz. A sárga például a vidámságot fejezi ki, a szürke pedig a depressziót és a szorongást. is. A lakásunkban lévő színek is befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket. Ezeket a reakciókat tudják kihasználni a marketingesek, hiszen felmérések szerint kiderült hogy a vásárlók 85 százaléka dönt a termék színe alapján, és a vevők 52 százaléka nem megy vissza még egyszer abba az üzletbe, ami nem ízlésesen van berendezve. Ha a sajtót nézzük, a színes hirdetéseket 42 százalékkal többen olvassák el, mint a fekete-fehéret. A kórházakban gyakran használják a zöld színt, mivel annak nyugtató hatása van, a hatékonyabb munkavégzés érdekében pedig a kék szín ajánlott. Ezeket jobban végiggondolva, akár figyelünk rájuk, akár nem, a színek hatással vannak ránk.