Májusban robbant be Magyarországra az új kreatív hobbi, amely Szabó Zsófit is magával ragadta. A színésznő-műsorvezető – mint rengetegen idehaza – rákapott a színezésre.
A Bookline 50 legsikeresebb könyvét bemutató augusztusi lista majdnem fele lecserélődött, a listára 24 új könyv került. Az első helyre robbant be Schobert Norbi A nagy kalóriahazugság című könyve, második helyet a nyár slágere, a Titkos Kert című színező foglalta el, harmadik helyet pedig A magyar helyesírás szabályai új kiadása szerezte meg.
Schobert Norbi újra és újra tud újat mondani, és a sikerlista első helyének megszerzése azt mutatja, hogy sokakat érint a kilók elleni harc. A fitneszguru új könyvében, A nagy kalóriahazugságban, amit 2015 legbátrabb könyveként aposztrofálnak, senkit és semmit nem kímélve szól a kalóriaszámítás feleslegességéről, és a szénhidrátfogyasztás okozta súlyos problémákról.
A felnőttek körében továbbra is tarol a színező, ami nem csak itthon népszerű, hiszen idén nyáron 35 országban, több millió ember töltötte az idejét színezéssel. Így nem meglepő, hogy Johanna Basford: Titkos Kert – Színezőkönyve 117 napja a legnépszerűbb könyvek között szerepel, és jelenleg is a második a listán. Nem csak külföldi szerzők alkotnak sikereset a témában: Parádi Orsolya felnőtteket szórakoztató Pandala-szigetek című színezője is felkerült a Bookline listájára.
Teljesen új a TOP50-ben, és azonnal a harmadik helyen szerepel, A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. A nem csak pozitív visszhangot kiváltó, számos szabályt megváltoztató kiadvány sikerét minden bizonnyal az iskolakezdés is befolyásolta. A szeptember a kötelező olvasmányok sikerét is meghozta, 29. helyen találjuk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című klasszikusát, és 43. helyen szerepel az augusztusi toplistán Fekete István megunhatatlan regénye, a Vuk.
Negyedik helyre került fel David Lagercrantz: Ami nem öl meg című műve, ami A tetovált lány folytatása. Kérdés, hogy mindaz a rejtély, izgalom és különlegesség szerepel-e az új könyvben, mint amit a világ tapasztalt a nemrég elhunyt Stieg Larsson műveiben, melyek a skandináv krimit egy csapásra világhírre emelték.
Az augusztus elején elhunyt Czeizel Endre életét bemutató, M. Kiss Csaba tollából született könyv, a Czeizel Endre – Két életem, egy halálom címmel a 13. helyet szerezte meg a Bookline listáján. A könyv azt állítja, hogy a Kenedy-díjas orvos, a genetikus, epidemiológus, akit a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntettek, nem olyan volt, mint akinek sokan hitték. A könyv őszinte, olykor kegyetlen írás életről, halálról, orvoslásról, ami jócskán lerombolja a genetikusról alkotott idealizált képet.
A nyári sikerlisták egyik stabil szereplője Anna Erelle: A dzsihád jegyese című könyve, amely az Európát lázban tartó problémák egyik legsúlyosabbikába enged bepillantást. A könyv nyári megjelenése óta rendőri védelem alatt álló francia újságírónő annak próbál utánajárni, hogyan zajlik a toborzás a virtuális térben, vagyis a közösségi portálokon. Így ismerkedik meg az Iszlám Állam egyik vezető terroristájával, aki minden eszközzel megpróbálja a Közel-Keletre csábítani, és engedelmes bábbá, öngyilkos terroristává tenni. A könyv jelenleg a 16. helyen áll a toplistán.
Az e-könyvek listáján 10-ből 4 magyar író könyve, ami remélhetőleg a hazai e-könyvkiadás erősödését jelenti. A listán hónapok óta tartja magát Paula Hawkins: A lány a vonaton című műve és Spiró György Diavolinája. Új szereplő, de egyből a kedvencek közé került Kondor Vilmos új novellája, Az otthontalanság otthona, ami a szerző első kortárs témát feldolgozó alkotása, és aminek a bevételét a kereskedőkkel karöltve az Artemisszió Alapítványnak ajánlott fel.
Nemrég jelent meg Parádi Orsolya kreatív alkotókönyve, a Mesekavics, most pedig Pandala-szigetek címmel érkezett a folytatás, amely egy felnőtteknek szánt színező. A különös ötletről és a könyv létrejöttéről Parádi Orsolyát kérdeztük.
Először jelenik meg magyar alkotótól színezőkönyv felnőtteknek. Mi inspirált a Pandala-szigetek készítésekor?
Visszatérő motívum az életemben a fekete-fehér grafikák készítése. Időnként jólesik reprodukálni az élet összetettségét. Kikapcsol és feltölt. Amikor három éve kitaláltam a Mesekavics világát, festés előtt skiccelgettem már a figurák némelyikét. Később, amikor kavicsfestő workshopot kezdtem tartani Brüsszelben egy kreatív expón, vittem a gyerekeknek a karaktereket is, egyszerű, néhány vonalas színezők formájában. Úgy láttam, hogy mivel az akrilfestékkel való festés a gyerekek számára ismeretlen terep, megjelenik a félelem bennük, hogy nem elég ügyesek, nem felelnek meg. Ellenben a színezés szinte biztos pont minden gyerek életében. A színező olyan játszótér, ahol biztonságban érezheti magát és szabadon kísérletezhet, mert nincs tétje. Először tehát gyerekeknek kezdtem el színezőt rajzolni, aztán jött a késztetés, hogy belemenjek a részletekbe, kisebb egységekre bontsam például egy papagáj vagy bagoly szemét, a pillangó szárnyát, a halak testét.
Ahogy az első könyvemmel a gyerekekhez szerettem volna közel hozni a természetet, beemelni a gondolataikba és a szókincsükbe a bálnát például; most is az volt a motivációm, hogy felhívjam a figyelmet a részletek szépségére. Egy pillanatra megállni és szemlélődni olyan dolgok felett, mint egy levél erezete, egy madár tolla, vagy egy teknős ráncai életmentő lehet ebben a mesterségesen kreált célokért tartó, folyamatos ámokfutásban, ami a mai felnőttek életét jellemzi.
Hogyan fogtál neki a munkának?
Vettem egy A3-as rajzfüzetet és pár fekete tűfilcet, és amikor csak akadt egy félórám, leültem rajzolni. Egyedül a szabad idő megteremtésével adódtak nehézségek: család, gyerekek, más munkák… Ha nekikezdtem egy képnek, nem konstruáltam meg előre, azon túl, hogy tudtam, éppen bagoly készül. A részletek szabadon alakultak, organikusan burjánzott egyik vonal a máskból. Hol egy baráti pókerpartis beszélgetés volt a háttér, hol egy nyugis hétvégi délelőtt (van olyan?), leginkább persze esténként, éjszaka rajzoltam.
Amikor a kiadót megkerestem a színező tervével, elég sok rajz megvolt már, némelyikük hónapok óta. Volt, amihez nem nyúltunk, volt, aminek burjánzóbb hátteret rajzoltam. Új figurák is születtek, pl. az evolúciópillangó, amin a törzsfejlődés állomásait is végig lehet követni. A színező végső formáját és a terjedelmet közösen találtuk ki Balázs Eszter Annával, a Kolibri Kiadó főszerkesztőjével.
A képek részletgazdagsága szembetűnő. Mi az, amiben még különbözik egy felnőtteknek és egy gyerekeknek szánt színező?
Leginkább témájában különbözik. A felnőtt változatok általában vagy ornamentikus és geometrikus részleteket tartalmaznak – mandalákat, japán mintákat -, vagy olyan témákat járnak körül, mint a tetkók, a divat, sőt, már Benedict Cumberbatch-színező is van, a Trónok harcáról nem is beszélve. Belgiumban is nagy divat már a színezés, ahogy Nyugat-Európa más országaiban, ott láttam már évekkel ezelőtt, hogy egyre népszerűbb ez az irányzat.
Van átjárás a kettő között? Mennyire tudod elképzelni, hogy egy kisgyerek besegít anyunak a színezésbe?
Mivel a Mesekavics figuráit is minden korosztály kedvelte, nem is volt kérdés, hogy a saját, már létező figuráimat fejlesszem tovább felnőtteknek. Éppen ezért, bár “felnőtt színezőként” van aposztrofálva, 6 éves kortól szerintem mindenkinek ajánlható. Együtt színezni pedig a legjobb, ugyanis nagyon jót lehet beszélhetni közben. Közösen csinálunk valamit egy nyugodt, lelassult lelkiállapotban. Ráadásul nem is lehet elrontani. Így az intimitás is könnyebben létrejön, ami igencsak ráfér minden családra.
Mikor érzi úgy egy felnőtt, hogy színezni szeretne?
Ha kicsit kikapcsolna, lelassulna. Ha a gyerekkorából szép emlékeket idéz fel a színezés. Ha szereti a szép ábrákat és örömmel tölti el, hogy ő is hozzátett valamit. Ha szürkének érzi az életét.
A pandala szót te találtad ki a ‘pan’ és a ‘mandala’ szavak összeeresztéséből. Miért érezted úgy, hogy ez találó?
A pandala szót először egy egyik kavicsállatra találtam ki, aki egy pandaszerű lény volt, csak világosbarna fülekkel. Az őspandala úgy nézett ki, mint egy panda és egy koala ötvözése, némi bagoly beütéssel. Egy öreg, bölcs, szelíd jószág, egy erős humorérzékkel megáldott tanító, mint Yoda mester. Így született meg a szóösszetétel, amiről aztán persze tágabb és filozófikusabb kontextusban a pan és a mandala szavak is beugrottak. Amikor a Mesekavicsot külföldre vittem, azon töprengtem, mi lehetne a nemzetközi neve a projektnek, amit a világ bármely pontján megértenek. Kellett egy jól hangzó név, így lett a neve ennek a kis univerzumnak Pandala-szigetek, azaz Pandala Islands.
A Pandala-sziget figurái egyszerre lehetnek ismerősek és ismeretlenek. Vannak esetleg további terveid ezekkel a lényekkel?
A Pandala-szigetek történetének vázlata már megvan. Az első könyvemben, a Mesekavics kreatív alkotókönyvben szerepel már sok karakter, ezekhez társult kis mese és rövidke karakterleírások is. A blogomon is akadnak ilyen morzsák. Szóval a Pandala-szigetek története már csak a végleges formájára vár. Sokat töprengtem, milyen műfaj lenne ideális: versikék, a Borges-féle bestiárium vagy a mesék… Hamarosan kiderül!
Úgy viszik a felnőtt színezőkönyveket Tajvanon, mint a cukrot: a múlt heti bestsellerlistán a tíz legkelendőbb könyv fele kifestő volt. Van aki szerint a színezés jó terápia a munkahelyi stressz ellen.
A skót illusztrátor, Johanna Basford magyarul Titkos kert címen megjelent nagy sikerű színezőkönyvének kínai változata az elmúlt négy hétben a books.com.tw tajvani online könyváruház toplistájának élén trónolt a honlap tájékoztatása szerint.
A Titkos kert példányaiból a múlt héten félpercenként eladtak egyet az online könyvesboltban, és már Basford következő, Enchanted Forest (Elvarázsolt erdő) című - magyar kiadásban a tervek szerint ősztől kapható - kiadványára is jelentős számú előrendelést vettek fel.
A könyváruház beszámolója szerint eleinte a felnőtt színezők vásárlóinak 90 százaléka 27 és 44 év közötti nő volt. Ám azt követően, hogy a kiadványok megjelentek dél-koreai tévésorozatokban, és celebritások is reklámozták, a kamasz és a huszonéves korosztály is elkezdte vásárolni azokat.
Egy tajvani hivatalnoknő úgy vélte, a munkahelyi stressz levezetésében terápiás jellegűek lehetnek a színezők.
A könyváruház közleményében azt is megjegyezte, hogy a színezőkönyvek iránti érdeklődés megugrásával együtt a színes tollak és ceruzák iránt is alaposan megnőtt a kereslet.
A Titkos kert egyébként az egész világon sikert aratott, több mint 30 országban adták ki, és milliós példányszám fölött kelt el. Basford szerint a siker titka abban rejlik, hogy a felnőttek kikapcsolódnak és kreativitásukat is kiélhetik színezés közben.
Döbbenetes, de a felnőtt színezős könyveken először nevetgéltünk, majd kiderült, óriási bizniszt rejt magában: a Könyvhetet is magába foglaló júniusi hónapban a Bookline-on felnőtt színezőből vásároltak a legtöbbet. Az eladási listán megelőzte Spiró GyörgyDiavolináját és A lány a vonatont is. Parádi Orsolya itthon az első, aki felnőtt színezővel állt elő, és most a felnőttek a felnőtt szóról ne a pornóra gondoljanak, mert nem szépen megrajzolt melleket és péniszeket kell rózsaszínre vagy kékre színezni.
Parádi Orsolya: Pandala-szigetek
Kolibri, 2015, 1490 Ft
Emberkísérletbe kezdtünk, hogy rájöjjünk, miért van ekkora sikere a színezőknek, közben Parádi Orsolyát karakterekről, színekről, filctollról és kavicsokról kérdezgettük. A videóból nem derül ki, de én marhára élveztem ezt a 45 percet, bár azóta egyszer sem ugrott be, hogy leülnék színezni. Akkor kikapcsolt, és bár egy ideig azon stresszeltem, milyen színeket válogassak össze, mivel semmilyen érzékem nincs ehhez, és még a jogosítványomat is színtévesztőként kaptam. A végeredmény viszont olyan lett, mintha aFélelem és reszketés Las Vegasban végén beestünk volna a Madagaszkár vagy a Rio világába: isteni!
AJÁNLOM AZ OLDALT
