Töretlenül népszerűek a felnőtteknek szánt színezők, egyre több kiadó kínálatában feltűnnek a különleges, részletgazdag motívumokat tartalmazó kreatív kiadványok. Ezúttal két új kiadást ismertetünk. A színezők kavalkádjában kuriózumnak számít a Németh János rajzaival, szerkesztésében megjelent Varázslatos Motívumok Népi szűcs- és szűrhímzésekről c. kiadvány, amely magyar néprajzi mintagyűjteményként eszmei értéket is képvisel. A Varázslatos Motívumok sorozat Macskák c. kiadványa populáris témát dolgoz fel, a színezhető motívumokon házi kedvencek láthatók.

A népi szűcs- és szűrhímzésekről
A magyar tárgyi néprajz területén jelentős anyagot képviselnek a szűcs- és szűrhímzéssel díszített viseleti darabok. A gyapjúval, selyemmel való hímzés a 19. században terjedt el a Kárpát-medencében, és a század második felében élte virágkorát.

A szűcsök a ruházkodásra alkalmas szőrös bőrök kikészítésével, szabásával, varrásával és díszítésével foglalkozó mesteremberek. Ők készítették – és ha kellett, díszítették is – a kisbundákat, ködmönöket, melleseket, subákat és még a kostökzacskót is, amelyben a vágott dohányt tartották.

A szűrszabók a csapóktól megvásárolt szűrposztóból készítik a rendkívül egyszerű szabású, csak négyszögletes darabokból álló cifraszűrt. A szűcshímzésekből átvett, természetes és stilizált virágmintákkal a szűr gallérját, hátát, elejét, alját és az ún. aszajt (a szűr oldalrészének középső részét) egyaránt díszítik.

…a cifraszűrt a legszebb és legmagyarabb ruhadarabnak mondhatjuk, mert az ország határain nem terjed túl, sőt nemzetiségeink és csak a magyar nyelvhatár mentén vették át. Az előállító mesterek, a szűrszabók a népből sarjadtak, nem jártak külföldi vándorutakon soha, ízlésükre, művészetükre idegen nem hatott. Azt a gyönyörű ornamentikát, amely a múlt század második felében eluralkodott a szűrön, magyar kéz, magyar ízlés teremtette. (Győrffy István, néprajzkutató)

2016.03.29.
Forrás: eletszepitok.hu